Irány Mauritánia, be a Szaharába.....

Így indult neki a csapat a mai napnak:

"A felkelő napnál kinézve az ablakon látjuk, hogy szállásunk a parttól kb. 200 méter. Megtankoltunk és indulunk a határhoz. Ott fogunk kávézni és ebédelni, mindezt persze kempingszékből, mert időnk aztán lesz ám."

A finom utalásból megtudhatjuk, hogy nem egyszerű a határátlépés, a vámvizsgálat. Remélem vastagon bekenték magukat naptejjel, nehogy odapörkölődjenek a kempingszékhez. :)
És ahogy haladnak a szahara belseje felé, furcsa érzések támadnak az emberben....
Ezt írják miután átléptek a Ráktérítőn:

"2009.01.24. 11 óra 10 perc: Átléptük a ráktérítőt. Itt minden útonlévő rák megfordul. De mivel mi bogarak vagyunk, mi töretlenül haladunk lefelé. A táj sziklatörmelék és homok egyben. Az óceán van a jobb oldalunkon, balunkon pedig a messzi távolba veszve végig kietlen, szinte teljesen kopár szárazföld, a Szahara. Utunk ezen szakasza síkabb már nem is lehetne. Több száz kilométer szinte teljesen egyenes és sima út visz minket tova a számunkra ismeretlen vidékre."

A dátumozásból és pontos időmeghatározásból egyértelműen következtethetek arra, hogy olyan helyen jár a csapat, ahol nem minden nap fordul meg az ember....... Persze a viccelődés nem maradhat el, hiszen a kis kitinpáncélos bogár, töretlenül halad a célja felé....

Jó utat kis bogárka!


brez